Juhászat – kulcskérdés a génmegőrzés

  • https://www.facebook.com/agrartermelo.hu/timeline/

A meglévő őshonos genetikai alap védelméről és szélesítésének lehetőségéről, valamint nemzetközi tapasztalatokról is szó volt azon a szakmai napon, amit juhtartóknak és -tenyésztőknek rendezett a Debreceni Egyetem AKIT Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézete.

A világ számos országa, köztük Magyarország is felismerte, hogy kulcsfontosságú az őshonos génbázis megőrzése a jövőre nézve. Egyre inkább előtérbe kerülnek ezek a hazai fajták, miután a szélsőséges időjárási körülményekhez, a rendkívüli hidegekhez, illetve melegekhez nagymértékben képesek alkalmazkodni, páratlan a tűrőképességük – ismertette Dr. Hajas Pál, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára, az AKIT kozárdi kihelyezett tanszékének vezetője az őshonos juhfajtákkal foglalkozó törzstenyészetek képviselőinek rendezett programon.

A Debreceni Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem kutatói, valamint a Magyar Juhtenyésztők Szövetségének szakértői átfogó képet adtak az elsősorban a Hortobágyról, illetve Mezőhegyes-Csanádpalota környékéről érkezett juhtartóknak arról, hogyan lehetne hatékonyabb a génmegőrzés a hazánkban.

Dr. Jávor András rektori főtanácsadó génmegőrzéssel kapcsolatos, nemzetközi tapasztalatokon és a hazai helyzet értékelésén alapuló előadása vitaindítónak bizonyult, mely vitában való részvételre az előadások utáni hozzászólások formájában volt lehetősége a hallgatóságnak.

A házigazda Debreceni Egyetem két telephelyén, a Karcagi Kutatóintézetben és a Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telepen 7 juhfajtát, összesen megközelítőleg ezer anyajuhot tartanak. Ezek közül mintegy 140 őshonos cigája, ami 4 kosvonalba tartozik.

Évente 30-40 tenyészjerkét hagyunk meg továbbtartásra, illetve a Magyar Juhtenyésztők Szövetségének központi kosnevelő telepére, Mezőhegyesre is szállítunk növendékkosokat. A genetikai kutatásaink mellett egyúttal a nagy súlyra történő bárányhízlalási programunkat is bemutatjuk a tenyésztőknek, azt, hogy hústípusú kosok keresztezésével milyen minőségű vágóállatokat tudunk nevelni – emelte ki Dr. Oláh János, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet tudományos főmunkatársa.

A cigája mellett a cikta génmegőrzését célzó tudományos eredményeket is megismerhették a szakmai nap résztvevői, a fajtán belüli családok fenntartásának szükségességéről Dr. Gáspárdy András, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense tartott előadást.

Dr. Hajas Pál hazai és nemzetközi szinten is kimagasló munkáját az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság emlékéremmel ismerte el az október 5-ei rendezvényen, a díjat Dr. Dobránszki Judit tudományos főigazgató adta át.

Kövessen minket, s további agrárgazdasági híreinket:

Last modified on szerda, 10 október 2018 12:04
Rate this item
(1 Vote)
loader
: