Hazai vizeink halfaunáját elemzik a szakemberek

  • https://www.facebook.com/agrartermelo.hu/timeline/

Hazai, erdélyi, vajdasági és felvidéki szakemberek tanácskoztak két napon át az őshonos halfajok védelméről a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán a Magyar Haltani Társaság éves konferenciáján.

A Kárpát-medence természetes vizeinek halállományát, az azok védelmére irányuló kutatásokat tekintették át a hazai és határainkon túli haltani műhelyek szakemberei, illetve az új eredményeket, az új fajokat is bemutatták a Magyar Haltani Társaság éves konferenciáján, amit minden második évben rendeznek a Debreceni Egyetemen. Idén március 23.-án és 24.-én a nemzeti halnaphoz igazítva tartották a tanácskozást a Böszörményi úti campuson.

A Debreceni Egyetemen a Természettudományi és Technológiai Karon, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon folynak haltenyésztéssel és -gazdálkodással kapcsolatos, illetve a hazai természetes vizek őshonos halainak védelmére irányuló kutatások.

Az őshonos fajok közül legnagyobb számban keszegfélék (például vörösszárnyú- és dévérkeszegek), valamint küszök élnek a magyarországi folyókban, tavakban. Bizonyos helyeken viszont már ezeket is szinte teljesen kiszorítják az idegenhonos halak, melyek aránya a teljes hazai természetes halfaunában már megközelíti a harminc százalékot.

- Az idegenhonos fajok táplálék és ívóhely szempontjából is konkurenciát jelentenek az őshonos halak számára, sőt betegségeket is terjeszthetnek. Sok közöttük a ragadozó, mely nem csak halivadékkal táplálkozik, hanem halikrával, békalárvával, gőtelárvával, olyan fajokkal, amelyek védettek. Bizonyos idegenhonos halak az országban már mindenhol jelen vannak, ilyen például az ezüstkárász, az amurgéb és a kínai razbóra. A fehér és pettyes busa terjedése már a süllőállomány visszaszorulását eredményezi – sorolta Dr. Juhász Lajos, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője.

- Olyan fajokért emeltünk szót, melyek tulajdonképpen nem újonnan jelennek meg vizeinkben, eddig is itt voltak, csak korábban nem tudtuk különálló fajként azonosítani. Ma viszont genetikai vizsgálatok már lehetővé teszik a pontosabb meghatározást, így azonosították nemrég éppen a Debreceni Egyetem kutatói például a bihari márnát – emelte ki Dr. Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke.

A haltani konferencia résztvevői az őshonos és idegenhonos fajták mellett áttekintették még többek között a hallépcsők üzemeltetését támogató vizsgálatok eredményeit, a mederkotrási munkálatok hatásait, valamint a réticsík és a széles kárász rizsföldi nevelésének tapasztalatait is.

A teljes cikk elolvasásához kattintson: http://hirek.unideb.hu/hu/hir/20170323_hazai-vizeink-halfaunajat-elemzik

Kép: http://hirek.unideb.hu/

Forrás: www.hirek.unideb.hu/hu

Kövessen minket, s további agrárgazdasági híreinket:

Last modified on hétfő, 27 március 2017 09:54
Rate this item
(1 Vote)
loader
: