Vállalkozásba fognál, vagy egyéni karriert építenél, de nem tudod hogyan? Rengeteg dilemmával, kihívással szembesül egy kezdő vállalkozó, és a tanuló pénzt általában mindenki megfizeti, de nem mindegy, hogy ez mennyi és meddig tart. Ha szeretnéd, hogy az összeg kicsi, az időtartam pedig rövid legyen, akkor gyere el a Debreceni Egyetem Üzleti Innovációs Klubjának rendezvényére december 4-én 18 órára a Kazánházba.

Szaktanácsadók számára NAK által akkreditált rendezvény!

A november 28-29-i kétnapos Agrárszektor Konferencia kiemelt témája lesz, mennyi agrár- és vidékfejlesztési támogatásra számíthatnak a magyar gazdálkodók a 2020 utáni új uniós Közös Agrárpolitikában. A konferencián az életbevágó támogatási, beruházási és versenyképességi kérdésekről Phil Hogan uniós agrárbiztos videó üzenetben ad tájékoztatást, illetve a témában külföldi és hazai csúcselőadók nyújtanak első kézből információkat a résztvevőnek.

A november 28-29-i kétnapos siófoki eseményen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tagjai 50 százalékos kedvezménnyel vehetnek részt.

Az Agrárszektor Konferencia célja, hogy a legaktuálisabb agrártémák bemutatásával átfogó és praktikus információkkal vázoljon helyzet- és jövőképet az ágazat számára államigazgatási csúcsvezetők és rangos szakmai előadók bevonásával.

A Debreceni Egyetem a legmagasabb forrást szerezte meg a kiválasztott intézmények között. Öt tématerületen végez tudományos és innovációs tevékenységet, ezek a terápiás célú fejlesztések, a biotechnológia, az energetika, a vízzel kapcsolatos kutatások és a Big Data.

Új élelmiszerekről és komponensekről, valamint innovatív technológiákról tanácskoztak az Európai Unió táplálkozástudományi szakemberei a Debreceni Egyetemen. A 3. Food Structure Design Konferencián tradicionális helyi termékeket is bemutattak a külföldi kutatóknak.

Az élelmiszer-szerkezet kutatása a rengeteg új termék megjelenése miatt egyre inkább előtérbe kerül világszerte. Az összetevők élettani hatását, és az új komponensek vizsgálatait vitatták meg az Európai Unió táplálkozástudományi szakértői a Debreceni Egyetemen szeptember 20-22. között. A Food Structure Design Konferencia harmadik helyszíne Magyarország, Portugália és Törökország után.

A mezőgazdasági szakképzés megújítását tekinti legfőbb céljának Filep Miklós, a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Középiskolájának és Kollégiumának új vezetője. A Kossuth Gyakorló igazgatója is tevékeny és eredményes tanévet ígér.

Több mint 550 diák ült iskolapadba 2018. szeptember 3.-án a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Középiskolájában és Kollégiumában, hogy megkezdje az 2018/19-es tanévet. Köztük 113 elsőéves, akik újonnan csatlakoztak a pallagi iskola közösségéhez. De nemcsak a diákság újult meg, hanem az intézmény vezetősége is, hiszen július 1-től Filep Miklós, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal korábbi oktatási főosztályvezetője igazgatja a Balásházyt.

A hazai mezőgazdasági kiállítások sorából kiemelkedik a debreceni agrárseregszemle. Ha egy vállalkozás az éves árbevétele tíz százalékát egyetlen szakkiállításon „söpri be" (miként ez az idei Farmer-Expon megtörtént), az az elkövetkező években is vissza-visszatérő vendég lesz ott.

A debreceni agrárseregszemle négy napja alatt egyébként 307 kiállító várta a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusának 17 ezer 126 kiállítási négyzetméterén az Expó 32 ezer 560-látogatóját. A campus színháztermében tartott megnyitón Dr. Papp László, Debrecen polgármestere azzal kezdte köszöntőjét, hogy a város egyik legnívósabb szakmai rendezvényévé nőtte ki magát a Farmer-Expo az elmúlt 27 év során. Szavai szerint miközben a megyeszékhelyen ipari munkahelyek ezrei jönnek létre, úgy a mezőgazdaság sem kevésbé fontos. Ígéretet tett, hogy a hajdúsági területek vízgazdálkodásával kapcsolatos programot folyamatosan felszínen tartják, és ehhez a helyszínen szintén jelenlévő Dr. Nagy István agrárminiszter támogatását is kérik.

Egyhetes programsorozattal tiszteleg a 150 éves debreceni mezőgazdasági felsőoktatás előtt a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.

Már az 1850-es években felmerült az igény Debrecenben felsőfokú agrárképzés indítására, a megvalósításra azonban több mint egy évtizedet kellett várni. A város polgármesterének és főjegyzőjének adománylevele alapján 1868 őszén indulhatott meg az oktatás az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézetben.

- A Debreceni Egyetem, illetve jogelődje mindig fontosnak tartotta, hogy a gazdasági élettel gyakorlati kapcsolatot tartson. Nem szabad elfelejtkezünk arról, hogy a debreceni felsőoktatás az agrároktatással indult 150 évvel ezelőtt, idén ünnepeljük ezt a jeles évfordulót. Ahogy a város akkor segítette a mezőgazdaság fejlődését az oktatással, most ugyanúgy teszi ezt a járműiparral, de a mezőgazdaság a jövőben is ugyanolyan fontos lesz az egyetem számára.

Ebben az esztendőben jubileumához érkezett a Szentlőrinci Gazdanapok, huszonötödik alkalommal rendezték meg augusztus 10. és 12. között. Az időjárás kegyes volt, mind a kiállítókhoz, mind a vásárlátogatókhoz, ugyanis mind a három napon hét ágra sütött a nap. 

A vásár életében az első mérföldkő az eltelt negyedszázad, amelynek során megtöbbszöröződött a kiállítók száma. Az idén első alkalommal meghirdetett, Partnerország nevet viselő, a Szentlőrinci Gazdanapok nemzetköziségét erősítő program keretében a vásár díszvendége Horvátország volt, ahonnan közel ötven kiállító - turisztikai szakemberek, helyi terméket előállítók, mezőgazdasági termelők - érkeztek, közülük többen a tengerparti településekről. Az országot is magas szintű delegáció képviselte. 

Az elmúlt 110 évben Debrecenben mért meteorológiai adatokat alapul véve vizsgálják a klímaváltozást a Debreceni Egyetem kutatói. Az időjárási jelenségek szántóföldi növénytermesztésre, kertészeti kultúrákra gyakorolt hatásait kiadványban összegezték.

- A klímaváltozás folyamatosan drágítja az élelmiszer-előállítást, mi éppen emiatt tűztük ki célul azt, hogy segítsük a gazdálkodókat az alacsonyabb költséggel járó gazdálkodásban. Ezért hoztuk létre tavaly – az országban elsőként – a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központját karunkon, ahol az időjárási változások talaj-, víz- és élelmiszergazdálkodásra gyakorolt hatásait vizsgálják és rendszerezik kutatóink – mondta Dr. Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja a 2018. augusztus 3.-ai könyvbemutatón.

Új ősziárpa-fajtát mutatott be hagyományos nyár eleji szakmai napján a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A programon a térség gazdálkodói mellett hazai és külföldi kutatási partnerek is részt vettek.

Saját nemesítésű őszi kalászosait: 10 őszi búza, 5 őszi árpa és 5 tritikálé fajtáját mutatta be a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete a június 13-ai nyílt napon. A résztvevőket Dr. Zsembeli József igazgató köszöntötte, majd Dr. Murányi Eszter és Cseke Petra tudományos segédmunkatársak jellemezték az intézmény fajtáit, köztük a legújabb őszi árpát, ami a KG Nagykun nevet kapta - írja közleményében az egyetem.

A SMARTFARM rendezvény célja, hogy hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutassa az okszerű, precíziós növénytermesztés gyakorlatát.

A kétnapos rendezvény keretében a szakmai előadások és a látványos szabadföldi bemutatók felölelik az okszerű-smart precíziós növénytermesztés, azon belül pedig a NÖVÉNYVÉDELEM, valamint a TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS és TÁVÉRZÉKELÉS kihívásaira kidolgozott innovatív megoldásokat, melyek hozzájárulnak az agrártermelés hatékonyságának növeléséhez és hosszú távú fenntarthatóságához.

A Portfolio és az agrárszektor.hu már negyedik alkalommal rendezi meg Kelet-magyarországi Agrárfórumát, amely a térség egyik legnagyobb agrárkonferenciája, valamint a Hajdúsági Expo elsőszámú szakmai rendezvénye.

2018-ban is mozgalmas év vár a hazai agrárszektorra, számtalan új lehetőséggel, kihívással és megoldásra váró feladattal.

Mintegy 3600 végzős veheti át oklevelét a következő hetekben a Debreceni Egyetemen.

Évek óta hagyomány a Debreceni Egyetemen, hogy valamennyi kar a központi épületben rendezi diplomaosztó ünnepségét. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ünnepsége 2018. június 16. szombaton 10 órakor kezdődik, amelyen 150 friss diplomás vesz részt.

Lengyel, ukrán és magyar hallgatók ismerkedtek hazánk vízgazdálkodási kihívásaival egy nemzetközi projekt keretében a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.

Lengyelországból, a Krakkói Mezőgazdaságtudományi Egyetemről és Ukrajnából, a Víz- és Környezetmérnöki Egyetemről érkeztek professzorok és hallgatók a debreceni agrárkarra a Fenntartható Vízgazdálkodás és Vízbiztonság a V4 csoport országaiban és Ukrajnában című projekt keretében. A nemzetközi program célja, hogy a Visegrádi 4-ek: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, valamint Ukrajna vízgazdálkodási szakokon tanuló hallgatóit megismertesse a fenntartható vízgazdálkodás kihívásaival.

A nagy hagyományokkal rendelkező 31. Bábolnai Gazdanapok a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok területén szeptember 5-8. között várja az érdeklődőket. A rendezők minden eddiginél szélesebb körű szakmai programmal készülnek.

Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója elmondta: láthatók lesznek a modern kornak megfelelő agrártechnológiai gyakorlati gépbemutatók és megismerhetők lesznek a precíziós gazdálkodás és a smart technológia legújabb trendjei is. A  faktitermelés gépei is bemutatkoznak a Stihl Országos Fakitermelő Bajnokság Döntőjén, mely a közönség számára  is izgalmas programnak ígérkezik.

Az iparfejlesztés támogatására Mérnöki és Üzletfejlesztési Innovációs Intézetet hozott létre a Debreceni Egyetem - jelentette be Dr. Bács Zoltán kancellár a GE Beszállítói Fórumán. A cél, hogy a hallgatók iparági tapasztalattal rendelkező mesteroktatók segítségével bővíthessék tudásukat.

Magyarországon a KKV-szektor alkalmazza a munkavállalók 70 százalékát, ugyanakkor hozzájárulása a GDP-hez alacsony, mindössze 56 százalék. A szegmens gazdasági szereplői versenyképességének növelése érdekében az iparral kialakított oktatási-kutatási együttműködések és a duális képzések fejlesztésén túl egy új intézetet is alapított a Debreceni Egyetem.

Nemzetközi szintre fejleszthetik nyomonkövetési rendszereiket a hazai élelmiszeripari vállalkozások a Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Magyarországra adaptált szabványaival. Az ajánlásokat országos roadshow keretében a Debreceni Egyetem agrárkarán is bemutatták.

A nyomonkövetési rendszer a nyugat-európai országokban már nem csak az élelmiszer eredete miatt meghatározó, hanem egyfajta piacvédelmi, piacszerzési eszköz is, miután az emberek egyre inkább egészségtudatosak. Magyarország ezt felismerve 2015-ben hozta létre a Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platformot, melynek munkacsoportjai hús és hal, tej és tejtermék, bor és pálinka, valamint zöldség-gyümölcs ágazatokban dolgoztak ki globális szabványokon alapuló hazai megoldásokat.